Munkavédelem

A munkavédelmi szempontú kockázatértékelés (kockázatbecslés) minden esetben a megbízó (legyen az egyéni vállalkozás, kkv, vagy kft.) munkakörnyezetét vizsgálja - górcső alá véve a személyi, tárgyi és szervezési intézkedéseket - egy törvényileg megszabott szempontrendszer szerint.

A kockázatértékelés egy olyan összetett dokumentum amelyben a munkáltató létesítményeit, a bennük dolgozó munkavállalókat, a munkagépeket, berendezéseket és a munkavégzés közben felhasznált veszélyes anyagokat együttesen vizsgáljuk.

A vizsgálatot követően a munkavédelmi szakember meghatározza a hibákat, hiányosságokat illetve megoldásokat javasol a szükséges teendőkre. Egy alaposan elkészített munkahelyi kockázatértékelés garancia lehet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakítására és fenntartására.

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel:

• az alkalmazott munkaeszközökre
• veszélyes anyagokra és keverékekre
• a munkavállalókat érő terhelésekre
• valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkavédelmi szabályzat a munkahely egészére kiterjedően szabályozza a vezetők és a beosztott munkavállalók munkavédelmi feladatait, az oktatások rendjét, a munkavédelmi eljárások rendjét valamint a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket.

Minden esetben személyre szabottan kerül összeállításra a biztonságos munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának szempontrendszerét figyelembe véve. Tartalma a tevékenység jellegétől és veszélyességétől függ. A munkavédelmi szabályzat tartalma:

• foglalkoztatás munkavédelmi feltételei
• munkavédelmi ügyrend
• munkavédelmi oktatások rendje
• egyéni védőeszközök juttatási rendje
• munkaköri orvosi alkalmassági rend
• védőital juttatás rendje
• bőrvédő szer és kéztisztító készítmény juttatása
• munkabalesetekkel kapcsolatos teendők
• munkavédelmi ellenőrzések rendje
• munkavédelmi eljárások rendje

A dolgozók számára ahhoz, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés betartható legyen a munkáltatónak egyéni védőeszközöket védőfelszereléseket kell biztosítania.

A munkavédelmi törvény munkáltatói kötelességként rögzíti, hogy a munkaterületen a veszélyforrások elkerülése érdekében (megvédve a dolgozót) a megfelelő védelmet nyújtó védőeszközöket meg kell határozni. Nem elég csupán meghatározni ezen védelmet nyújtó eszközöket el kell látni velük a munkavállalókat. Használatukat oktatni kell és meg is kell követelni.

Fontos azonban tudni, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtéséhez a munkáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a kollektív műszaki védelem elsőbbségét élvez az egyéni védelemhez képest.

Ha valaki a zajterhelésben dolgozik nagyobb a védelmi faktor ha a zajt keltő gépet zajvédő burkolattal látjuk el, mintha a dolgozóknak biztosítanánk egyéni védelemként füldugót vagy fültokot.

Orvosi alkalmassági rend egy olyan dokumentum amelyben egy helyen megtalálható kinek, mikor kell mennie munkaköri orvosi vizsgálatra.

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton minden munkavállalónak részt kell vennie munkába álláskor ezt követően a (foglalkoztatás egészségügyi orvos és a munkavédelmi szakember együttes munkájával) meghatározott időközönként meg kell ismételni.

A munkaköri orvosi vizsgálatok gyakoriságát a orvosi alkalmassági rendben rögzítjük, annak érdekében hogy a későbbiek során pontosan be lehessen azonosítani milyen munkakörben dolgozó munkavállalónak milyen gyakorisággal kell részt vennie a vizsgálatokon.

Természetesen különbséget kell tennünk a különböző kitettségben, életkorban dolgozó munkavállalók között. (pl.: Magasban végzett munkánál 40 éves korig háromévente, 40-50 életév között kétévente, 50 év felett évente)

A kémiai kockázatértékelés a munkahelyen, munkavégzés közben használt veszélyes és nem veszélyes készítmények, anyagok használatára vonatkozik. A kémiai kockázatértékeléshez feltétlenül szükséges a használt anyagok neve és a hozzájuk tartozó Biztonságtechnikai Adatlapok (BTA) megléte.

Elkészítését követően a munkáltatónak intézkednie kell a kockázatok csökkentésére. Ez lehet munkaidő szabályozás, egyéni védőeszközök biztosítása vagy más az eddiginél kevésbé veszélyes anyag használata.

Amikor a kockázatértékelést végezzük különösen az alábbiakra kell odafigyelnünk:

• veszélyek azonosítása (melyik anyagban, keverékben milyen összetevők vannak) pl.: hypoban - nátrium-hypoklorid (ezen összetevőknek milyen mértékben van egészségkárosító hatása)
• az expozíció-hatás elemzés (A használt anyagokat milyen időintervallumban használják a dolgozók. Lehet, hogy egy veszélyes anyag kevésbé egészségkárosító napi 1 óra használattal, mint egy kevésbé veszélyes 8 órában.)
• expozíció becslés (Az anyag használatával milyen egészségügyi kockázatok járnak.)
• kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése (Milyen anyagot mennyi ideig használunk és ennek milyen kockázatai lehetnek akár azonnali akár a későbbiekben. pl.: Vannak olyan anyagok, amik nemzőképtelenséget okozhatnak, de maga a megbetegedés csak a későbbiekben észlelhető.)

Munkavédelmi oktatáson minden munkavállalónak részt kell vennie, hiszen az oktatás legfőbb célja a munkavállalók testi épségének és egészségének megóvása.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon a munkavállalóknak meg kell ismerniük a munkakörük veszélyeit, az ellenük való védekezés módját. Ebben segít a munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás.

Az oktatást követően a dolgozók készen állnak a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre.

Minden munkavállalónak részt kell vennie munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson:

• munkába álláskor (új belépő oktatása)
• évente egyszer (ismétlő oktatás, akkoris ha tartósan távol maradt)
• rendkívüli eseményt követően (pl.: baleset bekövetkeztekor, vagy új gép használatát megelőzően vagy tűzesetet követően)

Az oktatás tényét minden esetben munkavédelmi, tűzvédelmi oktatási naplóban kell rögzíteni, amelyet mindkét félnek (oktató és oktatott) alá kell írnia.

Az oktatás - egy a munkavédelmi, tűzvédelmi szakember által összeállított - tematika alapján valósul meg, amely tematika tartalmazza a szükséges ismereteket, melyek birtokában a dolgozó munkába állhat.

Az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet pontosan meghatározza a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékét, ezen eszközöket munkavédelem szempontjából üzembe kell helyezni.

A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), körfűrészek.

Faipari gyalugép kézi előtolással.

Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

Számos típusú szalagfűrész kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására.

Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.

Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

Faipari kézi láncfűrészgép.

Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

Műanyag-feldolgozó, fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

Föld alatti munkára szolgáló gépek, mint mozdonyok és fékezőkocsik, vagy hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosítóberendezések.

Kézi adagolású présmechanizmussal felszerelt háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek.

Járműemelők, illetve egyes személy és/vagy teheremelők.

Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

Egyéb munkaeszközök.

Abban az esetben ha a dolgozóval munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben, baleset történik (amely kieső napokkal, tehát munkaképtelenséggel jár) azt a munkáltatónak jelezni kell a baleseti nyilvántartónál egy formanyomtatvány segítségével. A jegyzőkönyvet súlyos munkabaleset esetén szaktevékenységet ellátó személynek kell elkészítenie, majd továbbítani az illetékes hatóságok felé.

A munkabaleset kivizsgálása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a szabályozásokra, amely szerint a munkáltató által kijelölt vagy foglalkoztatott, esetleg megbízott személy feladata a munkabalesetek kivizsgálása, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre, azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

Úti baleseteknél a baleset üzemiségének megállapításánál a baleset akkor minősíthető üzemi balesetnek, ha a baleset munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet éri a munkavállalót.